- esküvős album
- a gyerekek vicces beszólásaiból gyűjtemény
- lánybúcsús ajándékként
- ballagási ajándékként
- családi krónika
- családi évkönyvek
Ez utóbbiak a kedvenceim. Mostmár 2014. óta minden évben elkészítem az év könyvünket. Sokan mondják, mikor meglátják, hogy de jó nekem, milyen szerencsés vagyok és milyen sok időm van, hogy ilyenekkel foglalkozhatok. Igazából nem gondolom, hogy ez szerencse, vagy idő milliomoság kérdése lenne. A mai nap összegyűjtöttem, hogy mi az az 5 legfontosabb dolog akkor, amin múlik, ami segít a gyakorlati megvalósításban nálam (mindezt nem "dicsekvő" vagy példastatuáló szándékkal, hanem segítségként, ha Te is régóta fontolgatod, csak nem tudod hogyan valósítsd meg, hátha találsz közte olyat, amit tudsz hasznosítani a saját életedben is ;-))
1. Megfelelő motiváció: a legfontosabb talán, hogy ez fontos számomra, így elég motivált vagyok hogy találjak időt a megvalósítására. Sokszor nem azért nem valósítjuk meg a céljainkat, mert nem vagyunk rá képesek, vagy korlátozottak a fizikai lehetőségeink rá, hanem egyszerűen azért, mert nem vagyunk elég motiváltak, nem akarjuk igazán. Számomra ez fontos, így nem sajnálom beletenni az időt és energiát. Az én motivációm:
- A családi értékteremtés/a gyermekeim.
- Saját magamnak egy önismereti út. A sokadik év után ha visszalapozom, rengeteg mindent tanulhatok önmagamról is belőlük, szuper eszköze az önreflexiónak.
- Számomra ez feltöltődés. Én imádom ezt csinálni, engem nem leterhel, hanem feltölt a készítés folyamata.
- A memóriám sajnos igen véges, ezért (is) imádok fotókönyveket készíteni, blogot/naplót írni, mert nekem is jó visszaolvasni, mert különben a töredéke maradna meg.
- Bízom benne, hogy ez egy jó kis családi hagyomány, amivel majd a gyermekeim és az unokáim egy életre szóló ajándékot kapnak majd a gyermekkorukról. Egyik kedvenc gyermek pszichológusom, Dr.Kádár Annamária is gyakran beszél arról az előadásain, hogy szülőként fantasztikus erőforrást adhatunk a gyermeküknek azzal, ha leírjuk a történetét – ezzel a gondolattal én teljes mértékben tudok azonosulni.
Ezek azok a dolgok, amik számomra motiválóak benne. De az a fontos, hogy Téged mi az, ami mozgat? Ha van kedved állítsd össze, gondold végig a saját motivációdat!
2. Rugalmas tervezés: leosztom apró lépésekre az egészet: kb. 4-6 hónapot dolgozom 1 évkönyvön kb. napi 15-20 perc ráfordítással heti 1-2 este. Meg néha pár órát, amikor nagyon elkap a flow 😀 Ezt a tervezős dolgot rugalmasan kezelem – én az a típus vagyok, aki mértékkel viseli a túl merev szabályokat, tehát ez nálam NEM úgy néz ki, hogy pl. minden szerda és péntek ha esik, ha fúj fotókönyv – akkor csinálom, amikor kedvet érzek hozzá, de kb. ennyi időt szánok rá. Le szoktam osztani a hónapokat: 12 hónap anyagát 4 hónap alatt tervezem elkészíteni, így 1 hónap alatt annyi a célom, hogy 3 hónap anyagával készüljek el. Tehát pl. erre a hónapra jut a 2018. október-november-december. Ezt tovább osztom, hogy akkor 1 hónapban van 4 hét: 1 hetet szánok 1 hónapra: és akkor marad 1 plusz hetem, amikor ha lemaradok a tervezettel, akkor be tudom hozni. Így, hogy kisebb lépésekre osztom, sokkal kevésbé tűnik nagy falatnak, mintha arra gondolok, hogy egy egész évet készítek el, elmúlik a frusztráció a túl nagynak tűnő feladattól és átláthatatlanságtól. Mindig csak arra koncentrálok, ami épp előttem áll, és ebből a végére szépen összeáll egy nagy-kerek-egész.
- Emléküveg: ahogy említettem véges a memóriám, és mivel ezeket a könyveket visszamenőleg készítem, van egy varázsszerem, ami segít emlékeznem a sztorikra, amik az egész esszenciáját adják: ez pedig az emléküveg. A régi blogomon, a KreDieSz-en ebben a cikkben részletesen elmeséltem már, hogy mi a manó is az az emléküveg. De röviden a lényeg annyi, hogy van egy nagy befőttes üvegem, amibe az év folyamán cetlikre felírom egyrészt az eseményeket, sztorikat, másrészt a gyerekek vicces beszólásait. Amikor a könyvet készítem, ezek végigolvasom és beleveszem mind, így sokkal sztorisabb, személyesebb a történet.
- Határidők: van 1 évben 2 fontos határidő, ami ad egy lendületet: a Cewe fotókönyvkészítő programmal dolgozom, és minden évben 2x be szoktak dobni olyan akciót, amikor a plusz oldalak felárak töredéke a megszokottnak. Ha szoktad olvasni a cikkeimet itt a Hatszínvirágon már biztos feltűnt, hogy hajlamos vagyok a barokk körmondatokra és a részletes kidolgozásra, szóval ezek a könyvek elég nagy terjedelműre szoktak sikerülni nálam :-D, így több ezer forintot spórolok meg vele, ha ezekben az akciós hónapokban hívom elő őket. Ez a plusz határidő ad egy motivációt és plusz lendületet ahhoz, hogy tartsam a tempót. Idén a tavasziról amúgy pont lecsúsztam, mert április végéig osztottam be a feladatokat, és most márciusra esett ez az akciós hónap, így pont nem készültem el vele, de sebaj…őszre meglesz 🙂
- Kreatív alkotás élménye: igazából a lényeg, hogy ez nekem nem munka, hanem szórakozás: töltődöm belőlük és szeretek ezzel foglalkozni. Ha fáradt is vagyok, amikor nekiállok este, tudom hogy csak oda kell ülnöm, és utána megy már a dolog és fel is fog dobni. 🙂 Nem vagyunk egy tv nézős család – évekig abszolút nem is volt, tv adóink most sincsenek, csak letöltött filmek/mesék, így este ahelyett, hogy leülnék tévézni, én inkább leülök fotókönyvzeni (vagy olvasni, vagy írni) – ha nem alszom be a gyerekekkel együtt :-D. Nem gondolom, hogy jó vagy rossz megoldás egyik/másik: engem egyszerűen ez kapcsol ki. Ezt csak azért írtam le, mert valaki kérdezte azt is, hogy mikor van erre 15-20 percem: hát például ekkor. Persze mindenkinek az élete más-és más, de ha megvan a megfelelő motiváció, és az ember pozitív fókuszban áll a dologhoz, és nem azt sorolgatja, hogy miért nem, hanem helyette felteszi a kérdést magának, hogy “hogyan tudnám megoldani”, akkor biztos vagyok benne, hogy rá fogsz találni a saját megoldásaidra is 😉
+1: A másik, amit tanultam (ebből is,) hogy meg kell tanulni értékelni a kis lépéseket erejét is. Lehet, hogy egyszerre csak keveset tudok vele foglalkozni, és így nem annyira látványos a haladás, de amikor több hónap munka után a kezembe kapom az eredményét, az azért nagyon jó érzés, és tudom, hogy megéri. Szóval érdemes elengedni a frusztrációt a lassú haladás miatt, és élvezni a készítés folyamatát, majd magát az eredményt. Ha minden hónapban csak 1 hónap anyagát készíted el, akkor is előrébb vagy, és 1 év alatt kész a könyved, mintha bele sem vágnál.
Ha tetszettek az itt olvasottak iratkozz fel a Hatszínvirág Hírlevélre, és csatlakozz a FB oldalamhoz, ahol minden nap harmónia- és egészség tippekkel, ajánlókkal, gondolatébresztő idézetekkel, receptekkel várlak Benneteket.
Szeretettel,